Kisfaludy pályázat

Kisfaludy Pályázat

„Toronyiránt”, tematikus városi séta Győrben

A közel 140 000 lakosú Győr, Magyarország hatodik legnépesebb városa, gazdasági, kulturális, oktatási és ipari központ. Ugyanakkor az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként impozáns, különböző építészeti és várostörténeti korokat prezentáló épített örökséggel rendelkezik, szakrális központ. A belváros képét nem csupán barokk épületei és emlékei határozzák meg, mint az már sokak számára ismert.

A tornyok által meghatározott útvonal egy izgalmas tematikájú séta lehetőségét kínálja a belvárosban, de akár a külső városrészek bekapcsolását is lehetővé teszi. „A tornyos ház”, templomtornyok, kilátótorony, víztornyok megismerése a „Toronyiránt” című városi séta tematikus alapja.

Elsőként érdemes a torony szimbolikus jelentését is átgondolni. Nem csupán egy kis alapterületű, magas épületet, a földet az éggel összekötő építményt jelenti. Világtengely, ami a létrához hasonlóan az összeköttetést biztosítja ég és föld között.

A védelem, az őrzés jelképeként jelenik meg a görög mitológiában a toronyba zárt Danaé történetében. A hellenizmus kori, fényével utat mutató, éjszakai kikötést is lehetővé tévő világítótorony pedig a biztonság, a bizalom megtestesítője. Az antikvitás leghíresebb világítótornya az ókori világ hét csodájának egyike a pharoszi, vagy más néven Alexandriai világítótorony.

Az ember égbe törésének, gőgjének bibliai példájaként pedig megjelenik a Bábel tornyának építése és az Úr általi pusztulása. Az Énekek énekében Dávid tornyához és elefántcsonttoronyhoz hasonlítják a menyasszony nyakát.

A középkorban az elefántcsonttorony Szűz Mária tisztaságára utal, erényeit jelképezte. A Szentháromságra utaló háromablakos torony Szent Borbála attribútuma, akit apja záratott toronyba, hogy távol tartsa a keresztény tanok hatásától.

A keresztény hagyományban az őrtorony az éberséget jelenti, a világítótorony a hit fényével vezérel, útmutatást ad és a lelkeket a mennyei kikötőbe vezérli.

Sőt a világ egyik leglátogatottabb turistalátványossága is egy torony, amit 1889-es átadása óta több mint 300 millió látogató keresett fel Párizsban, ez a város jelképévé vált Eiffel-torony.

Győr felfedezésére ugyan számos tematika kínálkozik, ez a séta Győr egyik jelképévé vált tornyos épületétől, a győriek szóhasználatában „tornyos ház”-ként szereplő Városházától indul északi irányba. Igazi történelmi időutazásra hívja a vendégeket. A város 19. századi történetétől indulva egyre korábbi évszázadokba, a város hangulatos utcáin, barokk terein átsétálva, a város szakrális központjába, a város történetének kezdeteihez vezet az út a múltba, majd a jövőt prezentáló egyetemi városrész irányába. A séta útvonalát a szemünk elé tűnő tornyok iránya alakítja, így megyünk egyenesen előre, toronyiránt.

A várost kettészelő főút, a Szent István út meghatározó pontja a Városháza tér. Az itt látható impozáns, eklektikus stílusú épület mind elhelyezkedésével, mind méreteivel, sőt építésének történetével is meghatározó Győr 19. századi történetében.

Méreteit tekintve a vidéki települések között a legmonumentálisabb Városháza épület, 88 méter hosszú, 44 méter széles, tornya 59 méter magas. Építésének története városunk dinamikus 19. századi fejlődéséhez kapcsolódik. A 19. század második felében többször felmerült, hogy a gyorsan fejlődő és növekedő Győrnek, ami ebben az időben vált kereskedővárosból ipari várossá, új városházára lenne szüksége.

A mecénás Bisinger József (Győr, 1780. május 24. - Győr, 1843. április 21.), a város egyik megbecsült polgára, egykori üvegesmester volt. A városra hagyott vagyonából lehetőség nyílt arra, hogy egy új városháza megépítésének költségeit fedezzék. Az 1893-ban kiírt országos tervpályázatra elkészült építési terveknek két elvárásnak meg kellett felelniük: a 200 000 forintos tervezett beruházási költségkeretet nem léphették át, továbbá az 1792-ben épült és 1894-ben lebontott Tűztornyot is meg kellett idézni.

16 pályamű született, az első helyezett Alpár Ignác terve lett, mégsem az ő tervei, hanem a második helyezett Hübner Jenő tervei szerint épült meg végül a neobarokk, eklektikus stílusú épület. Mi volt ennek az oka? Az első három helyezett terv közül egyik sem fért bele a költségkeretbe, így a város polgármestere, Zechmeister Károly a pályázat átdolgozását, egy módosított terv beadását kérte a pályázóktól. Mivel Alpár Ignác idejét a budapesti millenniumi ünnepség előkészületei kötötték le, ezt nem tudta vállalni. Így történhetett meg, hogy a második helyezett, Hübner Jenő írhatta alá a megbízási szerződést 1894. szeptember 29-én. Az 1896. május 14-én rendezett millenniumi ünnepséget használták fel arra, hogy az egykori marhavásártéren a polgármester első szimbolikus kapavágásával megkezdődjön az új Városháza építése, egyúttal egy új városközpont kialakítása.

Híres győri mesterek végezték a kőműves és kőfaragó munkákat, 1897-ben már a központi fűtést is beszerelték az épületbe, 1898 áprilisában pedig a lebontott Tűztorony harangját a Városháza 59 méter magas tornyában helyezték el.

A látogatók számára vonzó élmény a város fölé emelkedni, a torony látogatása azonban előzetes bejelentéshez és engedélyhez kötött. A magasból páratlan kilátás nyílik a városra, a közeli Sokorói-dombságra, ellátni egészen Pannonhalmáig. Nyugat felé a Sopron környéki hegyek, északi irányban a Szigetköz és a Csallóköz erdői zárják a látóhatárt.

Az épület impozáns homlokzatát két előreugró melléktorony, oszlopos, erkélyes főbejárat és a város faragott barokk címere teszi látványossá, de a keleti és nyugati épületszárny első emeleti ablakainak gazdag stukkódíszítése is emeli szépségét.

A város barokk címere, amit Mária Terézia adományozott Győrnek, amikor 1743-ban szabad királyi városi rangra emelte, az erkély fölött látható.

Érdemes említést tenni az épület középpontjában, az erkély mögött található Díszteremről, amit a közelmúltban eredeti pompájában újítottak fel. Falait értékes történelmi festmények és portrék díszítik, melyeken keresztül megismerhetőek a város történének legfontosabb korszakai. A Széchenyi István halálakor készült Széchenyi-portrét Hanély Antal festőművész, Széchenyi rokona készítette, aki 1860-1864-ig élt Győrben.

A monumentális Városháza ünnepélyes felavatása 1900. március 19-én, a mecénás iránti tiszteletből József-napon volt. Az épület stukkódíszes előcsarnokában Mátray Lajos szobrászművész carrarai márványból készített Bisinger József szobrát is felállították.

A Baross Gábor úton, az utca névadójának szobra mellett észak felé haladva érkezünk a séta második állomásához, egy ma már láthatatlan torony helyéhez, aminek egykori meglétére utaló jeleket fedezhetünk fel a sétálóutcán. A vörös kövekkel kirakott burkolat az Arany János utca kereszteződése előtt az egykori várkapu, a Fehérvári-kapu és az 1792-ben ráépített, majd 1894- ben lebontott egykori Tűztorony helyét jelöli. A torony egykori formájáról a keleti házsor homlokzatán elhelyezett emléktábla és stukkódíszítés tanúskodik. A város története szempontjából érdemes ezen a helyen felidézni, hogy 4 év török uralom után ezen a helyen, a Fehérvári-kapu 1598. március 28-i éjszakai berobbantásával kezdődött a győri vár ostroma, a legendás törökverő Pálffy Miklósnak és Schwarzenberg Adolfnak, seregeiknek, valamint az akkor még alig ismert petárdának köszönhetően. Az ostromot követő hajnalon pedig beteljesült a várost 1594-ben elfoglaló pasa próféciája. „Megszólalt” a Duna-parton álló Duna-bástya tornyába kitűzött legendás szélkakas és az alatta lévő félhold is telinek tűnt a felkelő nap fényénél, így ahogy azt a pasa megjövendölte, a magyarok visszafoglalták a várost.

Erről a helyről észak felé tekintve ismét egy torony jelöli ki a séta útvonalát. A város ősi magja felé vezet utunk. Már innen látható a Káptalandombon álló Bazilika tornya!

A Baross út és Kazinczy utca kereszteződéséhez érkezve, jobbra és balra tekintve egyaránt tornyokat pillantunk meg. A barokk építészet különleges templomai csalogatnak minket mindkét irányba. Tegyünk hát kitérőt! Jobbra indulva a Kazinczy utcán a történelmi belváros legszebb terére, a Széchenyi térre érkezünk, ami a belváros főtere, sétánk harmadik állomása. Érdemes a tér közepére sétálni és onnan körbe nézni.

A teret övező barokk épületek műemléki védelem alatt állnak, jelentős események szemtanúi voltak az elmúlt években, évszázadokban. A téren katonai parádék, ünnepségek, zajlottak, de piaci forgatag már a 14. századtól is betöltötte a teret. A tér közepén álló 16 méter magas Mária- oszlop 1686 óta Buda visszafoglalásának állít emléket. Mellette állt egykor a pellengér és 1688 áprilisában az utolsó boszorkányégetés helyszíne is ez a tér volt. 1715 őszen itt fejezték le a legendás lőcsei fehérasszonyt, Korponay Jánosné, Géczy Juliannát, akit Lőcse várának elárulása miatt ítéltek el. A 19. század második felében a Lloyd Palota egykori kávéházában jelentős döntések születtek a város ipari fejlesztéséről. A téren látható barokk paloták díszes homlokzata, a város jellegzetes sarokerkélyeinek látványa megragadja a látogató tekintetét. A legmeghatározóbb építmény mégis a tér déli oldalán a 17. század első felétől felépült egykori jezsuita, 1802 óta bencés épületegyüttes.

A monumentális barokk építkezés akkor kezdődött meg, amikor az ellenreformáció idején, 1626 - ban Dallos Miklós győri püspök előkészítette a jezsuiták letelepedését és telkeket vásárolt II. Ferdinánd császár, magyar király számára, aki azokat a jezsuitáknak adományozta. Az 1627-ben alapított gimnázium a helyi legelőkelőbb polgárok gyerekeit és a környékbeli ifjúságot vonzotta ide. Azóta, közel 400 éve szinte töretlenül folyik magas színvonalú oktatás ezen a helyen. Győr első barokk stílusban épített temploma, Magyarország legrégebbi barokk temploma eredetileg a Jézus Társaság alapítója, Loyolai Szent Ignác tiszteletére épült 1634-41 között a jezsuiták számára. A templom tervezője a firenzei származású császári hadiépítész Baccio del Bianco, építőmestere Bartolomeo Torre volt. A templom alaprajzát tekintve a római Il Gesu mintájára épült, de annak továbbfejlesztett kéttornyú változatához, a bécsi jezsuita templomhoz még közelebb áll. Az épület felszentelésére utaló 1641-es évszám a kőkeretes kapu fölött olvasható. Az oromzatos főhomlokzat szoborfülkéiben Nepomuki Szent János, János evangélista, Borgiai Szent Ferenc, Szent András, fent középen az Immaculata, felette pedig Loyolai Szent Ignác szobra látható.

A homlokzat jelenlegi megjelenése Wittwer Márton nevéhez kapcsolódik, akivel a Karmelita templom építése kapcsán is találkozhatunk.1726-ra készültek el a tornyok tört vonalú órapárkánya feletti hagymasisakok.

A homlokzatból égbetörő két közel 50 méter magas templomtorony történeteihez két fontos esemény kapcsolódik a közelmúltból.

2016-ban, 100 éves hiányt megszüntetve, párját ritkító összefogással valósulhatott meg az 1916- ban, az első világháború idején a templom nyugati tornyából elvitt 4 harang pótlása. Annyi adomány gyűlt össze, hogy nem 4, hanem 6 új harang készülhetett el 2016. október 28-án az innsbrucki Grassmayr öntödében. A 3300 kg súlyú nagyharang a keleti toronyból, a négy kisebb harang a nyugati toronyból szól 2016 óta ismét. A régi Szent Benedek-harang és új társai karácsony éjszakáján, az éjféli szentmise előtt szólaltak meg először együtt. A további két harang pedig várja a közeljövőben megépítendő huszártoronyban történő elhelyezését.

A második világháborúban megsérült és a zord időjárási körülményeknek kitett két toronysisak 400 négyzetméternyi rézlemezborítását 2020-ban vadonatújra cserélték.

A templomba lépve megpillanthatjuk az egykori jezsuita, ma bencés templom gazdagon díszített belső terét. Ez a templom őrizte meg legépebben, jelenleg is zajló restaurálását követően pedig a legszebben a barokk egyházművészet pazar pompáját.

1738-47-ig zajlott a templom rendkívül gazdag belső díszítése, melyen Acsády Ádám veszprémi püspök jelentős anyagi támogatásának köszönhetően neves művészek dolgoztak. Így a 17.századi korabarokk, csodálatos stukkódíszítésű kápolnák szépségét a főhajó 18. századi későbarokk mennyezeti freskói, főoltárképe, szószéke, gazdag barokk díszítése tették teljessé, amelyek Paul Troger, a Bécsi Akadémia vezető mestere és a Pozsonyban dolgozó Ludwig Gode keze munkáját dicsérik többek között. Az épületegyüttes 1802 óta a győri bencések kezében van, ők működtetik és óvják értékeit. További rejtett kincseinek megtekintése (refektórium, díszlépcsőház, Patika Múzeum, Makovecz-kápolna) valamint a gimnázium egykori neves tanárainak, diákjainak történetei egy újabb séta témáját vetik fel, azonban a rendház bejárata mellett található Bencés ajándékbolt felkeresését sosem érdemes kihagyni a programból. A bejárattal szemben a kapualjban Szent Benedek közelmúltban készült szobra fogadja a látogatókat.

Az épületből kilépve a Kazinczy utcában nyugati irányba a Bécsikapu tér felé tekintve a Karmelita templom tornya jelöli ki a séta negyedik állomását.

A templom a tiroli születésű Wittwer Márton karmelita testvér és építész tervei szerint 1716-25-ig épült.

A Magyarországon először Győrben letelepített sarutlan karmelita rend saját birtokokkal nem rendelkezett, csak a hívek adományaiból tartották fenn magukat. A templom főhomlokzatán és a mögé épített elliptikus alaprajzú, ovális kupolával fedett barokk belső téren élénk olaszos hatás érezhető. Az épület szerkezetének további érdekessége a templomtorony nem hagyományos elhelyezése, ami a szentély nyugati oldala mellett magasodva a templom és a rendház épületét köti össze, nem a homlokzatból és nem az apszisból emelkedik. A 20. század elején a magyarországi alapítású pálosok birtokolták a templomot. Az első világháború idején a harangokat innen is elvitték és beolvasztották. A toronysisak 1945-ben elpusztult, de 1948-ra már eredeti szépségében állították helyre.

A Karmelita templom szomszédságában, a Rába kettős hídnál egy kis torony, látszólag óratorony vonja magára a tekintetet. Sétánk ötödik állomása ez a kilenc méter magas torony, amin nemcsak a pontos időt láthatjuk, hanem egy vízrajzi- és meteorológiai térképet is, barométer- funkciókat és szélzászlót. A toronyórát 1839-ben adományozta készítője a Győri Városszépítő Egyesületnek. 1903-ban állították fel a mai Bécsikapu téren Csányi Károly építész tervei alapján, azon a helyen, ahol ma is áll. A torony felirata azonban arról tanúskodik, hogy nem csupán egy óra. „Mutasson mindig ez az óra Győr polgárainak és mindenki másnak is jó időt” – ez a felirat szerepel lévő torony oldalán. A második világháborúban a kettős híd felrobbantásával az időjelző is megsemmisült. Amit ma láthatunk, azt a Városszépítő Egyesület 1991-ben állíttatta. A közelmúltban modern, rádiófrekvenciás technológiát kapott a több mint 180 éves óraszerkezet.

Innen kínálkozik egy kitérő, hogy sétánk útvonaláról letérve a Rába felett átívelő Rába kettős hídon keresztül nyugati irányba induljunk tovább a barokk hangulatú Rába-parti térről, Újváros irányába. Ennek a városrésznek a főutcájában, a Kossuth Lajos utcában öt felekezet építette fel templomát az elmúlt évszázadok során. Ha ezt az irányt választanánk három templom (a református, katolikus és görög-katolikus) tornya jelölné ki utunkat, miközben a torony nélkül épült, zárt udvarban rejtőzködő evangélikus templom és a Zsinagóga impozáns kupolás épülete mellett sétálnánk el.

Mi azonban eredeti tervünk szerint észak felé vesszük az irányt a Bécsikapu térről tovább sétálva. A Káptalandombra toronyiránt vezet tovább utunk, ahol két torony is magasodik előttünk látványosan.

A séta hatodik állomása a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt püspöki székesegyház, 1996 óta, Szent II. János Pál pápa 1996-os látogatása óta Bazilika, a város legöregebb temploma, melynek építése Szent István idején kezdődött meg, a város történetének viharos évszázadai során számos átépítés, felújítás alakította mai formáját. Az épületet körül járva minden építészeti stílus nyomát felfedezhetjük. A templom értékes részlete az épület déli oldalán látható gótikus Héderváry kápolna és a déli oldalon lévő gótikus támpillér fölötti kis karcsú torony, a lépcsőtorony.

A 12. századi eredetű, eredetileg román stílusú altemplomos, emelt szentélyű templomot 1270 után gótikus stílusban alakították át és kiegészült egy déli kápolnával, amit 1400 körül építtetett Héderváry János győri püspök, a korábban róla elnevezett, majd Szentháromság, később Szent László kápolnát. Az egyhajós, gazdag hálóboltozatos gótikus kápolnában őrzik Szent László 15. századi hermáját, az ország harmadik legértékesebb szakrális ereklyéjét, a magyar ötvösművészet legértékesebb darabját, ami 1606-ban került Győrbe és a legenda szerint megmentette a várost a földrengés pusztításától.

A kápolna gótikus jellegét tovább hangsúlyozzák a színes ablakok, Árkainé Sztehlo Lili és Hefter László művei, amelyek a háborús károk helyreállítása során készültek. A hermával szemben látjuk az 1945-ben vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmos püspök szarkofágját.

A barokk átépítés 1634-45 között zajlott Giovanni Battista Rava tervei alapján. A hatalmas homlokzati tornyot 1681-ben Széchényi György püspök emeltette. A második világháború utolsó napjaiban a templom teteje leégett és a torony sisakja is elpusztult. Teljes helyreállítása 1972-ben fejeződött be.

Klasszicista főhomlokzata 1823-ben készült, ugyanis a torony a 19. század elején statikailag megrendült, és hogy a ledőlést megakadályozzák, elé építették a kor ízlésének megfelelő, klasszicista stílusú homlokfalat.

A torony alatti főkapun a templomba lépve már a csodás barokk belső tér tárul a látogató szeme elé. 1743-83 között, Zichy Ferenc püspöksége idején készültek Franz Anton Maulbertsch és Paul Troger freskói és oltárképei, amelyek impozáns látványt nyújtanak.

A templom belső terének leggazdagabban díszített része az északi hajóban látható kegyoltár a Vérrel könnyező Mária-kegyképpel a középpontjában, amely a barokk Győr szimbóluma. A győri székesegyház kegyképén látható Szűzanya 1697. március 17-én reggel hullatott véres könnyeket. Az erről tanúskodó gyolcskendőt, amivel a könnyeket felitatták, a templomban őrzik. A templomot az északi hajó kapuján hagyjuk el és balra haladunk tovább.

A templomtornyok után, hetedik állomásként egy szokatlan formájú csonka torony elé érkezünk, ami egy épületegyüttesből magasodik ki. Magyarországon egyedülálló, hogy ez egy 14. századi, középkori alapokon nyugvó, ma is működő Püspökség egykori lakótornya, ami a 18. századtól a barokk épületszárnnyal kibővülve, Püspöki Palota, amit a győriek Püspökvárnak neveznek. Szent István király Győrt nemcsak vármegyei székhellyé tette, hanem püspökséget is alapított itt. Az egykori római castrum helyén állt valószínűleg az első püspöki rezidencia, ami a város történetének viharait is átélte. A torony bal oldalára simul a gótikus, ún. Dóczy-kápolna, ami a 15. század óta a mindenkori püspök magánkápolnája.

A csonka torony nagyméretű kapuján belépve boltozatos, két oldalán gótikus ülőfülkékkel díszített kapualjon keresztül juthatunk a Kastélykert bejáratához. A gyönyörűen gondozott kert történelmi szobrokat, emlékeket őriz, de nem nyitott a látogatók előtt. A torony látványa azonban innen is lenyűgöző. Mai formáját 18. századi átépítése során kapta.

A torony alatti kapualjból 200 lépcsőn a Toronykilátóba juthatnak fel a látogatók, ahonnan páratlan panoráma tárul eléjük. Győr folyóinak találkozása, hidjai, a belváros és a külső városrészek utcaszerkezete, látványos épületei, valamint a város tornyainak sokasága láthatóak. A kapualjból azonban lefelé is vezet út. Többször újult meg az az emlékkiállítás, ami a torony és a Püspökvár alatt abba a kazamatarendszerbe vezet, ahol Boldog Apor Vilmos püspök emlékkiállítása látható vértanúsága helyszínén. Azon a helyen, ahol Győr 1945. március 28-án megkezdődött ostroma idején a győri asszonyokat, lányokat menekítette. Mivel kiadásukat megtagadta, egy szovjet katona halálosan megsebesítette, miközben a pince lejáratától tuszkolta kifelé.

A püspökről szóló legendás történetek között szerepel az is, hogy 1945 nagyszerdáján, amikor találatot kapott a Székesegyház tornya és a keletkezett tűzben a torony összeroskadt, a tetőszerkezet pedig súlyosan megrongálódott, Apor Vilmos zokogva borult le, templomát siratva.

2020. novemberében a megújult emlékkiállítás a „MINDENKINEK MINDENE” címmel a legmodernebb kiállítás-technikai eszközökkel kelti életre Apor püspök korát és személyes életútját (1892-1945). A Győri Egyházmegye ezzel a kiállítással Apor Vilmos vértanú püspök halálának 75. évfordulójáról emlékezik meg.

A Káptalandomb számos szakrális értéke közül most csupán a tornyok témájához kapcsolódókat választottuk ki, miközben a 2020. tavaszán Nemzeti emlékhellyé nyilvánított Káptalandomb a város egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része, ahol a város vallási műemlékeinek többsége található. A látványosságokban bővelkedő ősi városközpont nemcsak neves épületeiről és műemlékeiről lett híres, hanem már az ókorban is fontos, Európa nyugati vidékeire vezető átkelőhelyként tartották számon. A történelmi korok üzeneteit, emlékeit több kiállításon is őrzi (Kőtár, Kincstár, Püspöki Palota).

A Püspökvár tornyát elhagyva a macskaköves úton a Dunakapu-tér irányába sétálunk le a dombról. A Káptalandomb tövében a Vaskakas Díszkúthoz érkezünk, aminek dísze az ismert győri városszimbólum, a legendás „vaskakas”, ami egy hármas toronycsúcsdísz, azaz egy szélkakas, alatta a kettős kereszt az emberarcú holdsarló felett. A réz lemezből kivágott kakas 1594 előtt még egy templom tornyát díszítette. A vár elfoglalása után helyezték át a törökök a győri erősség Duna kapujának a tornyára. A legenda szerint úgy tartották, hogy a keresztények csak akkor foglalják majd vissza Győrt, amikor ez a kakas megszólal és az alatta lévő félhold teliholddá válik. 1598- ban teljesítette be küldetését a Vaskakas, majd 1718-ban a karmeliták zárdájának tetődísze lett. Később az eredeti dísz a város történeti múzeumába került és 1940 óta Hodina Mihály szobrászművész alkotása emlékeztet a téren a legendára.

Akár ezzel a nyolcadikként megtekintett látnivalóval is zárhatnánk a Toronyiránt sétát, de egy kis kalandozás a múltból az egyetemi városrész irányába még további tornyokkal egészítheti ki a város látnivalóinak felfedezését, miközben a város egy másik arcát is megmutatja.

A Mosoni-Dunán átívelő Kossuth-hídon érkezünk Révfalu városrészbe. Érdemes a vízparti sétányon folytatni utunkat a Jedlik-híd irányába. Szép látványt nyújt a folyó túlpartjára visszatekintve a Káptalandomb két meghatározó tornyával, amit már közelebbről megismerhettünk.

A folyóparti sétányról élénk vízi élet szemtanúi lehetünk. Győr megmutatja, hogy a folyók városa, ahol most a vízi sportélet, egykor pedig a folyami áruszállítás volt jelentős. Egykori csónakházak mellett elsétálva a 2010-ben épült Jedlik-hídhoz érkezünk, ahonnan már szemünk elé tárul egy érdekes torony látványa a folyóparton. Sétánk kilencedik állomása lehetne akár egy világítótorony, az utolsó pont a szárazföld és a végtelen folyó között, ami a Szigetközből érkezik Győrbe, a Duna

-a világ legnemzetközibb folyamának- 126 kilométeres fattyú ágaként, de nem világítótorony. Az 1999-es győri maratoni kajak-kenu világbajnokságra épült különleges formájú céltorony, ami a győri köznyelvben az „AUDI-Torony” nevet viseli. A céltorony a sportág versenyének jelképe lett. Érdekessége, hogy a torony külső ívei a víz tükröződésében folytatódva egy kenut formáznak. Az építmény pedig az ország egyik legsikeresebb sportegyesületének, a Graboplast Győri Vízisport SE sporttelepének a része. A győriek nagyon büszkék a város sportsikereire. Ez a sportklub a kajak-kenu sportág legsikeresebbje 2020-ban a gyorsasági szakágban a felnőtt, az ifjúsági és a gyermek korosztályban egyaránt. Múltját tekintve pedig számos sportsikerrel és öt olimpiai aranyérem megszerzésével büszkélkedhetnek versenyzői.

Végül a Mosoni-Duna part szabadstrandját elhagyva az Egyetem téren keresztül, a Széchenyi István Egyetem épületei között sétálhatunk toronyiránt utolsó állomásunkhoz a Hédervári úton. Látogassunk meg egy víztornyot is Győr 6 víztornya közül, a révfaluit! A 43 magas építmény városunk második víztornyaként 1906-1909-ig épült. A második világháború alatt Győrt súlyos bombatámadások döntötték romba. 1944. júniusában a városrész szőnyegbombázásánál a Révfalui Víztorony kiemelt célpont volt. Óriási szerencse volt, hogy az épületet nem találták el, pedig az épület körüli 100 méteres sugarú körben mintegy 50 találatot számoltak meg.

A Víztorony még 1965-ig működött, akkor kiiktatták a hálózatból. Jelenleg magántulajdonban van és új hasznosítását várja. Nyári estéken hangulatos BBQ partik helyszíne és ha szerencsések vagyunk a toronyból pillanthatunk le sétánk zárásaként, összegezve sétaélményünket, felidézve a tíz meglátogatott helyszínt.

Ezen a kb. 6 km-es séta a tornyok irányát követve ismerkedhettünk a város történetével, jelentős épületeivel, Győr sokszínűségével. A látnivalók megtekintésével együtt érdemes 3 órát rászánni erre a városi sétára. Akik vonzódnak a tornyok látványához, azok számára ez a program tovább bővíthető több külső városrész érintésével és kerékpáros programmá is válhat az aktív programok kedvelői számára.

A séta helyszínei: